Angolok, hogyan mentek?
[GlobPol] [Brexit]
Szerző: Ujvári Márton
« A bejegyzés eredetileg a Világ Aktuál korábbi felületén jelent meg. »
Előző cikkünkben a Brexit folyamatának akkori állását vizsgáltuk meg Boris Johnson miniszterelnökké választása apropóján, most pedig a nyári uborkaszezonról visszatérve az azóta legtöbbet emlegetett forgatókönyv, a megegyezés nélküli kilépést nézzük meg.
További bejegyzéseink a Brexitről:
Boris Johnson kérésére a királynő a múlt héten engedélyezte a parlament felfüggesztését. Bár ez nem jelenti a rettegett no-deal forgatókönyv automatikus bekövetkeztét, mégis megnehezíti a rendezett, minden érintett által aláírt és a parlament által elfogadott kilépést. Ennek apropóján a no-deal Brexit, avagy a megegyezés nélküli brit kilépés néhány kérdését járjuk körbe.
Hogyan nézne ki egy no-deal Brexit?
A megegyezés nélküli kilépést leginkább az EU-ból történő kizuhanásként érdemes elképzelni. Jelenleg ha október 31-ig sem szavaz meg semmilyen megállapodást a brit parlament, vagy Nagy-Britannia és az EU nem dönt kölcsönösen a kilépés tovább halogatásáról, úgy november 1-től az Egyesült Királyság nem tagja az EU-nak.
Ez önmagában nem hangzik ijesztőnek, azonban egy dolog miatt könnyen katasztrófához vezethet: az EU alapszerződése és az összes tag által aláírt többi szerződés érvényét veszti a britek számára anélkül, hogy bármilyen más szerződés venné át a helyüket. Ezek az élet számtalan területét szabályozzák, a különböző árucikkek kereskedelmétől a határátlépés feltételein át a légiközlekedésig. A legnagyobb kavarodást valószínűleg az EU négy alapszabadságának (a munkaerő, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása) elvesztése okozná. A következő bekezdésekben néhány, a no-deal Brexit által okozott problémát sorolunk fel. A lista messze nem teljes, azonban jól érzékelteti, hogy mekkora kihívás az EU-tagság megszüntetése és/vagy kiváltása.
Az áruk szabad mozgásának megszűnésével újra vámokat kéne fizetni az Egyesült Királyság határán az EU-s árucikkek után. Ez természetesen a bolti árakon is meglátszana és akár több tíz százalékkal is megemelheti egyes árucikkek árát, ezzel jelentősen emelve a brit megélhetési költségeket. Az árak pénzügyi-gazdasági problémáján túl azonban van egy logisztikai probléma is: a vámok visszaállításával a doveri kikötőben minden egyes teherautó és hajó rakományát át kellene vizsgálni, ami rendkívül hosszú időt vehet igénybe és Dél-Angliát a világ legnagyobb teherautó-parkolójává teheti. Egy ilyen fennakadás a szállításokban napokra, de akár hetekre is áruhiányt okozhat a szigetországban, ami a luxuscikkek terén nem nagy baj, az EU-ból importált jelentős mennyiségű gyógyszer késése azonban már komoly problémákat képes okozni.
Az Egyesült Királyságba történő beutazáshoz az EU-s állampolgároknak egyik napról a másikra a személyi igazolványuk helyett vízumra és/vagy útlevélre lehet szükségük az Egyesült Királyságban dolgozó és/vagy tanuló szeretteik meglátogatásához. Bár erre az EU és a brit kormány között már született megállapodás, az azonban a még el nem fogadott megegyezést kísérő szándéknyilatkozat része volt, így semmi garancia nincs arra, hogy a brit kormány a no-deal esetén is tartani fogja magát hozzá. A papírok szigorúbb ellenőrzése komoly fennakadásokhoz vezethet a repülőtereken és a forgalmas határátkelőkön (pl. Csalagút).
Az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok helyzetével is hasonló a helyzet, Johnson kormánya azonban bekeményített ezen a téren: egy no deal esetén azonnali hatállyal megszűnik az EU-s állampolgárok szabad mozgáshoz való joga. Ez az október 31. után az Egyesült Királyságba érkezők esetében azt jelenti, hogy nem léphetnek csak egy személyi igazolvánnyal brit területre — akár ott éltek korábban, akár nem. A Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárok kitoloncolása azonban valószínűtlen, hiszen erre a lépésre az EU tagállamai a brit állampolgárok hazatoloncolásával reagálnának. A szabad mozgás kérdéskörében az EU a kölcsönösség elvét tartja követendőnek: ha a britek a kilépés után kesztyűs kézzel bánnak az EU-ból beutazókkal, akkor a kontinensen hasonló fogadtatásra számíthatnak.
Az Egyesült Királyságnak nem kell befizetnie többé az EU közös költségvetésébe, azonban elveszti a beérkező pénzekhez való hozzáférését is. A különböző alapok és pénzforrások (Regionális Fejlesztési Alap, Közös Agrárpolitika, stb.) elméletileg pótolhatók az eddig az EU-ba küldött pénzek átirányításával, az átállás számos problémával jár. A mezőgazdaság például az átállás idejére jelentős támogatásoktól esne el, ami az import nehezebbé és drágábbá válása mellett tovább emelheti az élelmiszerárakat. Az EU-s költségvetésből való kilépés másik lényeges eleme az a mintegy 14 ezer milliárd forintra rúgó pénzösszeg, amit az EU egy no-deal esetén is követelne az Egyesült Királyságtól.
Van esély a no-deal forgatókönyv bekövetkezésére?
A Brexit megmutatta, hogy mindig mindenre van esély, a no-deal októberi bekövetkezése azonban koránt sincs kőbe vésve. Ennek ellenére hacsak nem történik komoly változás a status quóban, a no deal az “alapértelmezett” forgatókönyv október 31-ére. Olyannyira, hogy a brit kormány is nagy erőkkel készül a saját belső jelentésük szerint is válsághoz vezető eseményre. Bár Johnson továbbra is szajkózza, hogy megegyezéssel szeretne kilépni október 31-én, erre az idő fogytával egyre kevesebb esély látszik.
Ha lehet még Brexittel kapcsolatos politikai ígéreteknek hinni, akkor jelenleg annyi látható, hogy Boris Johnson vezetésével a britek ki fognak lépni október 31-én. A két legfontosabb kérdés az, hogy rendezett, vagy rendezetlen kilépésre számíthatunk, illetve hogy kormányfő tud-e maradni addig Boris Johnson. Mindkét kérdés eldöntésében jelentős szerepe lesz a brit parlamentnek, amely egyáltalán nem biztos, hogy hajlandó elfogadni a no-deal bekövetkezését vagy a parlament Johnson általi felfüggesztését.